Ez a webhely cookie-kat használ annak érdekében, hogy a lehető legjobb élményt tapasztald, amikor a webhelyre látogatsz. Adatvédelmi szabályzatunkban bővebben olvashatsz erről. A nem létfontosságú cookie-k használatának elfogadásához kattints az "Beleegyezem" gombra
A gazdasági ciklusok örök körforgása mindig újabb és újabb kérdéseket vet fel. Egy adott év vége felé közeledve különösen felerősödik a bizonytalanság: vajon valóban fordulat jön, vagy csupán apró korrekciókra számíthatunk? A szakértők ilyenkor adatokat böngésznek, trendeket vizsgálnak, és megpróbálják kitalálni, milyen állapotban zárja majd a gazdaság az évet.
2025 vége előtt állva a magyar és a nemzetközi elemzők körében is forró téma a gazdaság jövője. Vajon a növekedés felgyorsul, vagy újabb fékezőerők lépnek életbe? Az infláció tartósan mérséklődik, vagy ismét meglepetéseket tartogat? És hogyan befolyásolják mindezt a külső környezet változásai, a háborús konfliktusok, a nyersanyagárak és az európai gazdasági kilátások?
Ebben az írásban körbejárjuk, milyen tényezők formálják most a gazdaságot, milyen forgatókönyveket vázolnak fel az elemzők, és milyen várakozások alakítják a befektetők, vállalkozók és háztartások döntéseit az év végére.
2025 első három negyedévének adatai azt mutatják, hogy a magyar gazdaság lassan, de fokozatosan kilábal a korábbi visszaesésből. Az ipar, különösen az autó- és akkumulátorgyártás, ismét húzóágazattá vált, miközben a szolgáltatásokban is érzékelhető a kereslet élénkülése. A GDP-növekedés azonban még mindig mérsékelt, és messze elmarad a koronavírus-járvány előtti lendülettől.
A kérdés tehát: vajon a negyedik negyedév hoz-e áttörést, vagy marad a visszafogott tempó?
Az infláció az elmúlt évek egyik legégetőbb problémája volt. Bár 2025-ben már jelentős mérséklődés látható, a fogyasztói árak még mindig magasak, különösen az élelmiszer- és energiaárak terén. A háztartások nagy része érzékeli, hogy a reáljövedelmek még nem álltak teljesen helyre.
Az elemzők szerint kulcsfontosságú, hogy az év utolsó hónapjaiban mennyire tud stabilizálódni az árindex. Ha sikerül az inflációt tartósan alacsonyabb szinten rögzíteni, az erősítheti a fogyasztói bizalmat, ami növekedési lökést adhat.
A foglalkoztatottság továbbra is magas, de a munkaerőhiány strukturális problémákat okoz. Különösen a feldolgozóiparban és az IT-szektorban érezhető, hogy nincs elég szakképzett munkaerő. A bérek növekedése pedig nyomást gyakorol a vállalatokra, amelyek így nehezebben tudják fenntartani a versenyképességet.
A negyedik negyedév kulcskérdése, hogy a béremelkedés és a termelékenység mennyire tudják ellensúlyozni egymást.
A kormány költségvetési politikája nagyban befolyásolja a gazdasági kilátásokat. Az év végére várható, hogy a fiskális szigor enyhül, különösen a választások közeledtével. Ez ösztönözheti a fogyasztást, de kockázatokat is hordoz: a költségvetési hiány növekedése ugyanis az államadósság szintjére is hatással lehet.
Az elemzők vitatkoznak arról, hogy a költekezés élénkíti-e a gazdaságot, vagy inkább hosszú távon súlyosbítja a problémákat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az utóbbi időben fokozatosan lazította a szigorú kamatpolitikát. Az alapkamat csökkentése kedvez a vállalkozásoknak és a hitelfelvevőknek, de kérdés, hogy ez elégséges lesz-e a beruházások fellendítéséhez.
Ha a kamatpolitika sikeresen egyensúlyoz az infláció és a növekedés között, akkor az év végére tényleges fordulat jöhet.
Az EU-s pénzek körüli bizonytalanság sokáig visszafogta a magyar gazdaságot. Most, hogy részben megindultak a kifizetések, élénkülhetnek a beruházások. Az év vége felé ezeknek a hatásai már láthatóvá válhatnak, különösen az infrastruktúra-fejlesztések és a zöldenergia-projektek terén.
A magyar gazdaság erősen függ Németországtól és az eurózóna teljesítményétől. Ha a német ipar újra erőre kap, az közvetlenül pozitívan hat a hazai exportőrökre. Ugyanakkor, ha Németország továbbra is stagnál, az visszahúzó tényező lehet.
Az orosz–ukrán háború, a közel-keleti konfliktusok és a globális kereskedelmi viták mind kockázatot jelentenek. Az energiaárak alakulása például továbbra is bizonytalan: egy hirtelen áremelkedés ismét felpörgetheti az inflációt.
A befektetői bizalom alakulása is döntő. Ha a nemzetközi piacok stabilak, akkor több tőke áramolhat a magyar gazdaságba. Ha azonban globális bizonytalanság lép fel, a forint árfolyama is ismét nyomás alá kerülhet.
Az optimista elemzők szerint az év utolsó hónapjaiban valóban fordulat jöhet. Szerintük:
Az infláció tartósan 5% alá csökkenhet.
A GDP-növekedés meghaladhatja a 3%-ot.
A fogyasztói bizalom erősödése élénkíti a kiskereskedelmet.
Az EU-s források gyors kifizetése plusz lökést ad a beruházásoknak.
Ebben a forgatókönyvben a gazdaság stabilizálódik, és a 2026-os év már sokkal kedvezőbb kilátásokkal indul.
A legtöbb elemző inkább óvatos optimizmust mutat. Szerintük az év végére:
Az infláció csökkenése lassulhat, de 6–7% körül stabilizálódik.
A gazdasági növekedés mérsékelt, 2% körüli lehet.
A háztartások továbbra is óvatosak maradnak a fogyasztásban.
Az EU-s források hatása csak 2026-ban lesz igazán érzékelhető.
Ez a forgatókönyv nem hoz látványos fordulatot, de fokozatos javulást ígér.
A borúlátó elemzők szerint számos kockázat fenyegeti a gazdaságot:
Az energiaárak újra emelkedhetnek.
A forint árfolyama gyengülhet a nemzetközi bizonytalanság miatt.
Az infláció újra felpöröghet, akár 8% fölé.
A beruházások akadozhatnak, ha az EU-s pénzek folyósítása ismét problémássá válik.
Ebben a forgatókönyvben az év vége csalódást hozna, és 2026 eleje nehézségekkel indulna.
Az emberek leginkább az árakon, a béreken és a munkahelyek stabilitásán keresztül érzékelik a gazdasági változásokat. Ha az infláció valóban mérséklődik, az év végére több maradhat a családok pénztárcájában. Ugyanakkor sokan még mindig a rezsiköltségek és a hiteltörlesztések miatt aggódnak.
A kis- és középvállalkozások különösen érzékenyek a gazdasági változásokra. Az év végi szezonban sok cég reméli, hogy a fogyasztás élénkülése fellendíti a forgalmat. Ugyanakkor a béremelések és az energiaárak továbbra is nyomást gyakorolnak a költségeikre.
Az év végi gazdasági kilátások meghatározzák a tőzsdei és ingatlanpiaci mozgásokat is. Ha stabilizálódik a gazdaság, az erősítheti a forintot és vonzóbbá teheti a magyar eszközöket a külföldi befektetők számára.
Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gazdasági bizalom szerepét. Gyakran nem a számok, hanem az emberek várakozásai határozzák meg, hogy beindul-e a növekedés. Ha a fogyasztók úgy érzik, hogy jobb idők jönnek, bátrabban költenek. Ha a vállalkozók hisznek a stabilitásban, több beruházást indítanak.
Az év végi hangulat tehát döntő lehet: a karácsonyi vásárlási szezon, az ünnepi kiadások és a jövőbe vetett bizalom egyaránt alakítják a gazdasági mutatókat.
A kérdés, hogy fordulat jön-e a gazdaságban 2025 végére, továbbra sem eldöntött. Az elemzők különböző forgatókönyveket vázolnak fel, de egy dologban egyetértenek: a gazdaság lassan stabilizálódik, és a legnagyobb zuhanások időszaka mögöttünk van.
A fordulat mértéke azonban attól függ, hogy:
sikerül-e tartósan letörni az inflációt,
mennyire erősödik a fogyasztói bizalom,
milyen gyorsan érkeznek meg az EU-s források,
és hogyan alakul a nemzetközi gazdasági környezet.
A válasz tehát talán nem fekete-fehér: lehet, hogy a 2025-ös év vége nem hoz drámai fordulatot, de elindíthat egy olyan folyamatot, amelynek eredményeit 2026-ban már sokkal erősebben érezhetjük majd a mindennapokban.
Felhívjuk figyelmét, hogy a weboldalon található tartalmakat mesterséges intelligencia (AI) generálja. Bár a cikkeket a GDPR előírásainak megfelelően emberi szerkesztők felülvizsgálják, a tartalom pontosságáért és teljeskörűségéért felelősséget nem tudunk vállalni. Kérjük, az itt olvasott információkat kezelje tájékoztató jelleggel.